Eredményeik megerősítésére a csapat kiterjedt orvosbiológiai adatbázisokat használt az Egyesült Államokban, Kínában és az Egyesült Királyságban, amelyek több százezer betegről tartalmaztak információkat. Az 56, előre kiválasztott, magányossággal összefüggő betegség közül 30-ra összpontosítottak, és ezek közül 26-nál végeztek statisztikai elemzéseket a rendelkezésre álló genetikai anyagok alapján. Az elemzés kimutatta, hogy sok betegségnek, amely a magányhoz társult, valójában más okai is voltak. Kiderült, hogy az ilyen betegségekben szenvedő betegek magányossága gyakran kísérő állapotként nyilvánul meg, nem pedig fejlődésük fő okaként.
Hirdetés
A magány azonban továbbra is a mentális egészségi rendellenességek fokozott kockázatával járt, és befolyásolta a szervezet fiziológiai változásait, például a gyulladásos reakciókat és a hormonális ingadozásokat. A kutatók végül arra a következtetésre jutottak, hogy a magány valóban hozzájárulhat a mentális betegségek kialakulásához, és számos fizikai állapot kialakulásában is szerepet játszott. Ennek az összefüggésnek a mélyebb megértéséhez azonban további kutatásokra van szükség annak meghatározásához, hogy pontosan mely betegségeket okozza a magány, és melyeknek más okai.
